Konyhatervezési kislexikon (T)

Lehetnék olyan lusta, hogy nem írok kétszer ugyanabból a betűből posztot, de azt hiszem, ez egy olyan téma, ami nem maradhat ki a sorból. Egyik legfontosabb beépített gépünkről, a

T – mint tűzhelyről

lesz szó. Szabatosabb nevén a főzőlapról.
Manapság a sütőket és főzőlapokat külön egységként kezeljük, hiszen két, külön gépről van szó. Természetesen még mindig kapható olyan beépített sütő-főzőlap kombináció, ahol csak egy kezelőfelületet találunk a 2 géphez, elöl a sütő frontján. Viszont az indukciós tűzhelyek elterjedésével egyenes arányban kopik ki ez a megoldás.

Kezdjük a főzőlapok fajtáival:

Gáztűzhely:

Sokan a mai napig a gázra esküsznek, de csak azért, mert még nem használtak indukciós főzőlapot. 🙂
Na jó, egyetlen dolgot nem tud pótolni az elektromosság, magát a tűz élményét. Viszont minden másban sokkal jobban teljesít. Sajnos a földgáz fűtési hatásfoka nagyon alacsony, így hiába reagál gyorsan a tűzhely (kis láng – nagy láng), sosem fogja utolérni az indukciós tűzhely hatékonyságát. Ez utóbbin – bármily meglepő – gyorsabban fog felforrni a víz. A hagyományos gáztűzhely anyaga rozsdamentes acél, amit elég nehéz tisztítani. Ennél praktikusabb változat egy üvegkerámia-lapos megoldás. Ha mindenképpen a gázhoz ragaszkodsz, ajánlom ezt a verziót!

Elektromos főzőlap:

Az első elektromos főzőlapok megjelenése óta sokat fejlődött a technika, de azért a legnagyobb előnye (jó tisztíthatóság) mellett még mindig ott figyelnek a hátrányok: Mivel először magát a lapot kell felfűteni, majd ezt a hőt vezetni át az edénybe, így az étel felmelegítése sokkal több időt vesz igénybe. Ugyanez vonatkozik a lehűtésre is, hiszen a gázzal, illetve az indukciós rendszerrel ellentétben, az elektromos főzőlap nem tud rögtön reagálni, így hiába vesszük kicsire a fokozatot, ez lassú lehűlést eredményez. Mivel mindenki ismeri ezeket a problémákat, nem is foglalkoznék ezzel tovább, inkább jöjjön a megoldás:

Indukciós főzőlap:

Ahogy előbb is említettem, óriási nagy előnye az összes többi megoldással szemben, hogy minden jelzésünkre szuper gyorsan reagál. Ötvözi az elektromos tűzhely üveg-kerámialapos, jól tisztítható megoldását a gáz gyors reakció-idejével. Arról nem is beszélve, hogy nem kell a gázcsatlakozónak extra hely a szekrényben, illetve ha konyhánk átépítésekor más helyre kerül a tűzhely, felesleges köröket spórolhatunk meg. Míg a gáztervezés engedélyköteles, úgy az áramot könnyen és olcsón oda vezetjük, ahova szeretnénk.

További indukciós előnyök:
Mivel a gépben elhelyezkedő induktorok mágneses elven működnek, így ez kizárólag a mágneses edénynek (ma már szinte mindegyik ilyen) adja át a hőt. Ezáltal lesz –kihagyva magát az üvegkerámia-felületet a játékból- a felmelegítési procedúra sokkal gyorsabb, mint hagyományos társainál. Ebből következik az is, hogy hiába látunk a lapon egy 26 cm átmérőjű kört, ha én csak egy 15 cm átmérőjű edényt állítok rá, akkor a maradék lap körben ugyanolyan hideg marad, mint a főzőlap távolabb eső részei.

Kaphatók modellek ún. flexibilis zónával is. Ez azt jelenti, hogy a főzőlapunk nem 4 kijelölt területre van felosztva, alatta 4 nagy induktorral, hanem kis méretű induktorokat építenek be a főzőlap teljes szélességében és hosszában. Így tulajdonképpen bárhová tehetjük az edényünket, mindenhol működni fog a melegítési funkció. Az intelligens kezelőfelületnek hála munka közben is változtathatjuk az edények pozícióját.

Indukciós extrák:
Extra funkció a gyerekzár, de az ún. booster, a gyorsforraló funkció is. Szupersebességgel forralhatjuk fel a vizet, vagy amit éppen akarunk.
Egy ennél meglepőbb extra a WOK-ok részére kialakított bemélyedés, melyet a Miele fejlesztett ki.

Kezelőfelület: Míg korábban a +- jelekkel lehetett a tűzhely erősségén állítani, addig ma már az összes márka elkészítette a gyorsan és individuálisan kezelhető felületét, ahol egy skálán pont oda bökhetünk az ujjunkkal, ahova szeretnénk, ezzel is levéve a türelmetlenebb konyhatündérek (mint pl. én) válláról a terhet.

Milyen méretekkel rendelkeznek a főzőlapok (gáz, elektromos, indukciós)?

Igaz, hogy standard méretek vannak, de azért jóval nagyobb a szórás ezek terén, mint pl. egy beépített sütőnél.
Létezik a 2-„égős” változat, ami 30, vagy 40 cm széles. Ezekből van egy ún. domino-széria is, ahol egymás mellé tehetünk különböző fajtájú, funkciójú 2-es főzőlapokat is, tehát kedvünkre és igényünk szerint tervezhetjük a konyhát.
Ennél nagyobb a hagyományos 3, vagy 4 főzőfelülettel rendelkező, közel 60 cm széles gép.
Ugyanennyi edényt tudunk elhelyezni egy ritkábban előforduló változatánál, amikor is a 4 főzőfelület egymás mellé kerül, így a tűzhely szélesebb, ámde kevésbé mély lesz.
Léteznek még nagyobb beépített gépek is, 80-90, vagy akár 100 cm szélességben is, amin egyszerre akár 5 edénnyel is dolgozhatunk, ha konyhavirtuózok vagyunk.

Ha pedig nagyon menők akarunk lenni, akkor egy olyan főzőlapot választunk, amibe bele van építve rögtön az elszívó is.

Jó főzést! 😉

Ha olvasnátok a sütőről is, azt itt tehetitek meg!

/képek: google, bosch, miele, pinterest/